Bátai István: Kilátók a Mecseken

Ahogy Wass Albert írja, „Erdőjárás a lélek kultúrája..." (Átoksori kísértetek). Ahogy mi, a Mecsek Egyesület tagjai, úgy nagyon sokan így érzik ezt ösztönösen, és ez alól eleink sem voltak kivételek. Hazánkban a szervezett „erdőjárás" az 1800-as évek közepén kezdett kibontakozni. Pécsett hosszas szervezőmunka után 1891. április 30-án alakult meg a Mecsek Egyesület. Ennek a nemes célból alakult társaságnak köszönhetjük turistaútjaink, pihenőink és kilátóink jelentős részét. A kitekintés, a nagyobb terület átlátása, úgy látszik, természetes óhaja sokunknak. Ez szépen megmutatkozott egyesületünk első alkotásaiban is. Az első teljes egyesületi évet, az 1892-est a Kilátók Évének is nevezhetnénk.

Első tevékenységük a mecseki úthálózat kiépítése volt, 1892 végére el is készült 67 km (!) nagyrészt ma is használt ösvény, kavicsos út. E nem kis munka mellett ebben az évben készült el első épített kilátónk a Jakab-hegyen, utat vágtak a Zsongor-kőhöz, és vaskorláttal látták el, valamint jól járható utat építettek a Tettye feletti sziklára. Álljon itt az erről szóló korabeli idézet, ami ma már szokatlan stílusban, de még mindig pontosan fogalmazza meg kilátóink, természetes kilátópontjaink lényegét: „...kipihenve fáradalmait, gyönyörködhessék a remek panorámán, mely innét ... föltárul. Ezen út ... nagy közönséget vonzott, mely a folytonosan változó szép látképek okozta gyönyör érzetében ujra és ujra megkeresi e helyet s kedvet érez a vidék más szép pontjaihoz is eljutni, hogy ily módon önkénytelenül hódolva a turistaság eszméjének, a természet fönségességének megismerése mellett egészségének is használjon."(1)

A mecseki kilátókat elkészültük sorrendjében tárgyalom, időrendbe illesztve a mára már összedőlteket vagy elpusztított egykori büszkeségünket, a Kiss János-kilátót is. A megközelíthetőségnél nem tüntettem fel az összes lehetőséget, általában a tömegközlekedéssel is elérhető pontokról a leggyorsabb utakat tüntettem fel.

Épült:1892.

Elhelyezkedés: Jakab-hegy. Földsánc nyugati része.

Tengerszint feletti magasság: 593 m.

Kilátó szint: jelenleg nem használható.

Építtető: Mecsek Egyesület kérelmére Szeifritz István kormányzókanonok.

Megközelítés: Égervölgyből a Z és ZO jelzésen a Pálos-kolostor romjáig, innét a K úton nyugat felé, majd a földsáncon északra. Autóval a leggyorsabb: volt Petőcz aknától a K úton délre, majd a földsáncon északra.

Korláttal biztonságossá téve: 1892.

Tengerszint feletti magasság: 540 m

Építtető: Mecsek Egyesület

Megközelítés: ld. István-kilátó. A Pálos kolostor romjaitól a K jelzésen nyugat felé, majd a sánc előtt jelöletlen úton balra, követve az útbaigazító táblát.

Felhasznált irodalom

1. Mecsek Egyesület jelentése az 1892-ik évről. Összeállította Kiss József egyl. titkár. Pécs, 1893.

2. Kiss József. Pécs és környéke vezetőkönyv. Pécs, 1894.

3. Mecsek Egyesület jelentése az 1894-ik évről. Összeállította Kiss József egyl. titkár. Pécs, 1895, 6. oldal.

4. Mecsek és környéke útikalauz.Szerk.: Karádi Károly és dr. Oppe Sándor. Budapest, 1979.

5. A Mecsek Egyesület évkönyve a XIV-ik egyesületi évről (1904). Összeállította Kiss József egyl. titkár. Pécs, 1905.

6. Mecsek Egyesület jelentése az 1893-ik évről. Összeállította Kiss József egyl. titkár. Pécs,1894.

7. A Mecsek Egyesület évkönyve a XXI. egyesületi évről (1911). Szerkesztette Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1912.

8. Mecsek Egyesület jelentése az 1895-ik évről. Összeállította Kiss József egyl. titkár. Pécs,1896.

9. A Mecsek részletes kalauza, Pécs 1939. Összeállította: Dr. Sík Lajos.

10. www.geotornyok.uw.hu

11. A Mecsek Egyesület évkönyve a XVI-ik egyesületi évről (1906). Összeállította: Kiss József egyl. titkár. Pécs, 1907.

12. A Mecsek Egyesület évkönyve a XVIII. egyesületi évről (1908). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1909.

13. A Mecsek Egyesület évkönyve a XIX. egyesületi évről (1909). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1910.

14. A Mecsek Egyesület évkönyve a XXII. egyesületi évről (1912). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1913.

15. A Mecsek Egyesület évkönyve a XXIV. egyesületi évről (1914). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1915.

16. A Mecsek Egyesület évkönyve a XXV. egyesületi évről (1916). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1917.

17. A Mecsek természetjáró kalauza. Szerk.: Baronek Jenő. GRUpPA Bt., Pécs, 1995.

18. A Mecsek Egyesület évkönyve az 51. egyesületi évről 1941. Szerkeszti: Páldi Géza főtitkár. Pécs, 1942.

19. A Mecsek Egyesület évkönyve az 52. egyesületi évről 1942. Szerkeszti: Páldi Géza főtitkár. Pécs, 1943.

20. Mecsek útikalauz. Szerk.: Oppe Sándor dr., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1959.

21. A Mecsek Egyesület évkönyve a XX. egyesületi évről (1910). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1911.

22. A Mecsek Egyesület évkönyve a XXI. egyesületi évről (1911). Szerkesztette: Kis József, egyl. titkár. Pécs, 1912.

23. A Mecsek Egyesület évkönyve az 1999-es egyesületi évről. Szerkesztette: Baronek Jenő. Pécs, 1999.

24. Koltai János. Pécs. Második kiadás. Panoráma, 1972.

25. Magyar építőipar 1972; 21: 59. (Kikutatta: Kerekes Imre)

26. www.baranyatermeszetbarat.hu

27. www.hetvehely.atw.hu

28. www.mecsekerdo.hu

 

Képek forrása:

 A képek a szerző felvételei, kivétel:

1, 4, 9, 10, 16-18, 20: képeslap.

30. Mecsek turistakalauza, 1979.