Castrum (Közép-Mecsek): római őrtorony maradványa a vágoti gerincen, a műút mel­lett, Lapistól 400 m-re. A sár­ga sáv jelzés vezet el mellette. Az egykor Pécs területén állt római kori település egyik északi útvédő őrhelye volt. A romok ma már nem láthatóak, azokat a műút építésekor eldózerol­ták.

Cifra-malom (Közép-Me­csek): a pécs"kaposvári műút men­tén, a Mánfától nyugatra lévő útkanyarnál álló régi malomépület, mellette er­dész­házzal. A Dél-dunán­túli Piros Túra egyik bélyegző­helye.

Cigány-hegy (Keleti-Me­csek; 524 m): a Kis­új­bá­nya fe­­lett északnyugatra emelkedő kúp, raj­­ta épített kilátóval, ahová a szép kilátásért ér­de­mes fel­­men­­­ni. Van a Me­csek­­­ben még egy Cigány-hegy nevű ma­­­­­­gaslat Váraljától délnyugatra is.

Cinke-tanya emlékkő: A Vöröshegyen található Volt Cinke-tanya emlékére állított kőtömb. A négy barát neve áll a kövön: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál. Az emlékkőhöz a kék jelzésről a kék rom jelzés vezet be.

Csalán-hegy (Keleti-Mecsek, 536 m): az Óbányai-völgy észak­­nyugati oldalának ge­­­rinc­­kúpja. Tö­rök kori mész­­­égető ta­lál­ha­tó a rajta át­­ve­­­zető piros sáv jelzés mellett.

Csepegő-árok (Keleti-Mecsek): Vékénytől déli irány­­­ba húzódó, vadregényes völgy. A zöld kereszt jelzésű turista­­­út vezet végig rajta. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes sziklaalak­zatokkal.

Csepegő szikla (Keleti-Mecsek): az Óbányai-völgy­ben, a ferde vízesés mellett ta­lál­ható érdekes természeti kép­­­ződmény. A mohos, ned­ves szik­lákon mész­­tufa kép­­ződ­mé­nyek lát­ha­tók, állan­dó vízcsöpögéssel.

Csengő-hegy (Keleti-Mecsek, 492 m): Zobákpusz­tától északkeletre, a Takanyó-völgy fölött emelkedő magaslat, oldalán a Csengő-lak elne­ve­zé­sű ro­man­ti­kus erdei házi­kóval. Régi neve: Héró-hegy.

Cserkút (Nyugati-Mecsek, 240 m): a Jakab-hegy déli lá­bá­nál elterülő település, mű­em­­lék templommal.

Cserma-alja parkerdő: (Közép-Mecsek): helyi jelen­tő­­ségű természetvédelmi terü­let Sikonda közelében. Egy több mint 200 éves legelőerdő faóriásaival találkozhat az arra járó.

Csurgó (Keleti-Mecsek): a Hidasi-völgy északi oldalán mésztu­­­fagáton lecsurgó szép vízesés. A forrás tőle távol található, vize nem iható.

Csörgey Titus-emlék (Kö­zép-Mecsek): a neves or­ni­to­­ló­gus emlékére 1936-ban állí­­tott, Lapison található em­lék­kő.

Daindol (Deindol) (Közép-Mecsek): a Pécs északnyugati ré­szén, Magyarürög fölött el­te­rü­lő településrész össze­fog­la­ló neve (Kis-, Közép- és Nagy-Daindol).

Dél-dunántúli Piros Túra: három megyén (Tolna, Bara­­­nya, Somogy) átvezető, Szek­szárdt­ól Siófokig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túra­mozgalom), melynek hossza 318,5 km. A Mecse­­ken átvezető szakasza 67,2 km hosszú, Mecseknádasdtól Bükkösdig tart.

Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség: Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövet­ségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú tár­sadalmi szervezet. Régió­központ: Pécs.

Dobogó (Keleti-Mecsek, 594 m): Kisújbányától északra lévő hegy; több turistaút vezet át rajta. Csúcsán, Baranya és Tolna megye határán, Tolna megye legmagasabb pontján kopjafa áll. Délkeleti szegélyén található a Szószék köve.

Dombay-tó (Keleti-Mecsek): mesterséges tó Pécsváradtól délnyugatra. Névadója Dombay János régész, aki a pécsi múzeum igazgatója volt. A tó környékén hétvégi házak, épületek állnak. A tótól északra, a Dombay-forrás fölött régi vízimalom épületét látjuk, mely egy időben turistaszálló volt, ma gyermektábor, kul­csos­ház.

Dóri út (Keleti-Mecsek): az Öreg (Halász)-pataktól délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen erdei kocsiút, Dóri László erdészről nevezték el. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült Szép Ilonka kilátó.

Dögkút-tető (Keleti-Me­csek): Kisújbányától északra ta­lál­ható magaslat, számos turistaút találkozási pontja.

Dömör-kapu (Közép-Mecsek, 402 m): a Misina délkeleti lejtő­pi­henője. Autó­busz­­forduló, büfé, a mecseki gyermekvasút egyik vég­állo­mása és a Vi­dám­park bejárata található itt. Turistautak kereszteződési helye.

Dömör-kapui turistaház (Közép-Mecsek): a ma már csak nevében ismert épületet a Mecsek Egyesület építette Hoffmann László mérnök tervei alapján. Felépítése 70 ezer pengőbe került, ebből 54 ezer volt az építkezés, 16 ezer pedig a berendezés értéke. A házban villany és telefon is volt, később vízvezetékkel is ellátták. A korabeli igé­nyek­nek mindenben megfelelő tu­rista­házként és a város pol­gárai által kedvelt ven­déglő­ként működött. 1931-ben, avatásának évében nevezték el Nendtvich Andor mene­dék­ház­nak. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma szálloda (Hotel Mediterrán).

Döngölt-árok (Keleti-Me­­csek): Óbányától dél­­nyu­­gati irányba vezető meredek völgy, a zöld kereszt jelzésű turista­út vezet végig rajta.

Duna"Dráva Nemzeti Park: 1996-ban hozták létre a Dél-Dunántúl természeti érté­kei­nek védelmére. A Duna"Dráva Nemzeti Park Igaz­gató­­ság (Pécs, Tettye tér 9.) ter­­­mészetvédelmi felügyeleti köre Baranya, Tolna és So­mogy megyére terjed ki, a nem­zeti park területére, vala­mint a tájvédelmi kör­ze­tek­re és termé­szet­vé­del­mi terüle­tek­re.